Sziasztok! Ez most nem azon tipikus pozitív töltetű postok egyike lesz, mint amiket eddig megszokhattatok tőlem, de azért remélem ez is tetszeni fog. Ezt azonban már muszáj volt kiírni magamból, csak hogy helyre tegyek egy két dolgot az emberek fejében.
Ha valaki meghallja azt a szót, hogy au pair rögtön ez jut eszébe: de jó sora van, idegen ország, új barátok, hatalmas partyk. Persze ez is vele jár, DE nem ez a dolog legfontosabb része! Aki eddig azt hitte, hogy a munkánk csupa móka és kacagás azt ki kell, hogy ábrándítsam…
Mielőtt belevágtam ebbe az egész dologba sokszor gondolkodtam rajta, vajon menni fog ez nekem? Megvan bennem minden, ami ahhoz kell, hogy egy kisgyerekről gondoskodjak? Ugyebár ezeket nem árt tisztázni magadban, mielőtt belevágsz és nekiindulsz az ismeretlennek…
Mielőtt belecsöppentem ebbe a világba én is mindig azt gondoltam, hogy az au pair munka nem nehéz. Ugyan már, játszol a gyerekekkel és mellette vígan éled az életed. Na ez a dolog mese habbal része… Aki még sosem volt au pair mit lát a blogon keresztül? Ó de jó neki, szuper család, édes gyerekek és sok-sok bulizás. Igen ez is hozzátartozik, de sok dolog van amiről nem írnak a bloggerek. És miért nem? Ki lenne arra kíváncsi, hogy egy szerencsétlen arról nyavajog, hogy milyen rossz élete van ott… Mert egy kisgyerekre vigyázni igen is sok felelősséggel jár, mondjon bárki bármit is. Nem csak móka és kacagás.
Persze most kérdezhetnétek, hogy mit dumálok itt erről, nincs nagy tapasztalatom a dologban. Ez igaz. De azért a dolog súlyát rövid idő alatt is fel lehet mérni:)
Mit is csinál valójában egy au pair? Legtöbbször ez attól is függ, hogy miben állapodtál meg a családdal, de általában nagyjából ugyanaz a séma. Vigyázol a gyerek(ek)re, főzöl, takarítasz. (Nekem ebből csak a gyerekfelügyelet jutott ki, de az én kis gyerkőcöm autista, így ez is bőven elég feladatot jelent.) Persze első hallásra ez nem tűnik nehéznek, hiszen valószínű otthon is besegítesz anyukádnak, ha kell. Csakhogy otthon mondhatod azt, hogy á majd holnap megcsinálom, várj még elküldök egy e-mailt és hasonló dolgok… Ugye ismerős kifogások? Itt azonban ez nem megoldható! Ez a munkád, azért fizetnek, hogy ott legyél, ha szükségük van rád és segíts, ahol kell.
Ezzel nem azt akarom mondani, hogy ez az életstílus egy kész horror, mert nem az! (igen, igen, szerintem ez egy életstílus :D) Csupán arra világítok rá, hogy ha au pair szeretnél lenni, akkor ne az motiváljon, hogy húúú mekkora bulik lesznek majd, és hogy húúú elmegyek minden nap vásárolni és kávézni az új best friendekkel. Persze ezt is lehet, de akkor ne számíts arra, hogy sokáig meg lesz a helyed. Egyik család sem egy partyarcot keres, hanem egy olyan embert, akire nyugodt szívvel rábízhatja a gyereket.
Én kinek ajánlanám ezt az életformát?
· szeresd a gyerekeket, ez az első és legfontosabb dolog ebben az esetben
· légy nyitott az új dolgokra, egy másik kultúrára – ha például tudod, hogy utálod az angolokat, akik nagyon pedánsak és sokszor hidegek (legalábbis ez az én tapasztalatom) akkor ne vállalj állást Angliában csak azért, hogy elmondhasd hurrá, Londonban fogok dolgozni, milyen menő dolog ez…
· légy kommunikatív- enélkül elég nehezen boldogulsz a kisgyerekekkel, de a szülőkkel is
· beszélj minimum egy idegen nyelvet társalgási szinten – nem kell, hogy tökéletes legyen a tudásod, az majd fejlődik idővel, de azért értsd meg a körülötted lévőket
· légy kreatív és talpraesett- a kisgyerekek figyelmét nem mindig egyszerű lekötni, ne gondold, hogy elég, ha beteszel egy dvd-t…
· legyél segítőkész- nem azt mondom, hogy lépten nyomon járj anyuka sarkában, de ha látod, hogy ráférne a segítség akkor ajánld fel, hogy segítesz még akkor is ha esetleg szabadnapos vagy. Hidd el meghálálják.
· közvetlenség- ne várd el, hogy családtagként fognak kezelni, ha te mindig megtartod azt bizonyos 5 lépés távolságot. Nem kell mindenkiben rögtön, feltétel nélkül megbízni, de nem is kell őket ellökni magadtól.
Kapásból ennyi jutott eszembe, ezek szerintem feltétlenül fontosak. És még valami! Ha nem érzed azt, hogy ez álmaid munkája és tényleg ezt szeretnéd csinálni, akkor ne tedd! Más munkák is vannak külföldön, ha nem szeretnél otthon dolgozni, nem ez az egyetlen lehetőség. Ha nem szívvel lélekkel csinálod, csak szenvedni fogsz, annak pedig semmi értelme.
Ha viszont el tudod képzelni magad, amint a kisgyerekekkel játszadozol, akkor hajrá nincs miért félni!:) Bizonyos fokú bátorság kell a dologhoz, de semmi nem lehetetlen. Tudjátok, aki mer az nyer;)
Ismét egy au pair témájú postot hoztam el nektek a régi blogról. Fogadjátok sok szeretettel és szép napot mindenkinek!:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése