2014. március 18., kedd

Egy hét képekben # Karácsony

Tudom, tudom, hol van már a karácsony... Kisebb gubancok adódtak a laptopommal, de beszereztem egy újat, így már nincs kifogás! ;)

A tavalyi karácsony volt az első olyan az eddigi életem során, amit nem a családommal töltöttem. Szokatlan volt és időnként kissé szentimentálissá váltam, de ettől függetlenül nem volt rossz. Semmiképpen sem annyira elszomorító mint vártam. Persze hiányzott a család és a barátok, de a sok munka és új szokás mellett nem igazán maradt idő a szomorkodásra.






Az ünnepeket Franciaországban töltöttük a host családommal és a szűkebb családi körrel. Rettenetesen édesek voltak velem, egy rossz szavam nem lehet rájuk. Persze ettől függetlenül fárasztó egy hét volt, mert végig dolgoztam, ami nem épp egy álom karácsonykor, amikor mindenkitől azt hallja az ember lánya, hogy milyen jó lábat lógatni... Na de befejeztem a rinyát.

Én tipikusan az a személy vagyok, aki minden évben a fehér karácsonyról álmodozik, amiért egyébként a reklámokat és a sok karácsonyi filmet okolom.:D Persze ez csak igen ritkán következik be, és Franciaország ide vagy oda, most sem volt szerencsém.Több volt az eső és az orkán erejű szél... Talán majd idén. :D

Szokásokat tekintve azért hatalmas különbségek nincsenek, még az én host családomnál sem, ahol félig angol, félig francia módon telnek az ünnepek.
A szent estének itt nem tulajdonítottak különösebb jelentőséget, inkább csak a család felnőtt részének volt egy különlegesebb vacsorája, ahová nagyon kedvesen engem is beleszámítottak.:D Másnapreggel pedig természetesen ajándékbontás, amitől a gyerekek be voltak zsongva, és teljes volt a káosz,a szélrózsa minden irányba röpködtek a csomagolópapír darabkái. Nagy meglepetésemre én is nagyon sok ajándékot kaptam, amire nagyon nem számítottam, nagyon rendes volt tőlük, hogy ilyen szinten gondoltak rám is.
Miután a kedélyek elcsendesedtek és az összes gyerkőc lenyugodott el is érkezett az ebédidő. Itt mindannyian körbeültünk egy nagy asztal körül (voltunk vagy l0-en), és elő kerültek a kis crackerek. Keresztbe tett kézzel mindenki megfogta a szomszédja crackerének a szélét, és háromra széttéptük. :D Mindegyikben található volt egy kis játék, egy vicc és egy papírcsákó, amit az ebéd végéig a fejünkön kellett hagyni.(különben a host apuka korholását kellett hallgatni). Hozzátenném, a család felnőtt francia részlege annyira nem volt elragadtatva a dologtól, amin én magamban jókat kacagtam.:D

(Cracker: Kis szaloncukor formájú csomagok, aminek meg kell fogni a két szélét és addig húzni, amíg egy pukkanással szét nem nyílik. A belsejében lehetnek kisebb édességek, játékok...)


az ünnepi asztal és a híres cracker:)

az ajándékaim :)
ezt pedig az én Jézuskám csomagolta szorgosan:)


Ezen kívül semmi jelentősebb nem történt, párszor ellátogattunk a tengerpartra, majd hazamentünk Londonba, hogy összepakoljunk és elutazzunk Portugáliéba, ahol az új évet indítottuk. (poszt hamarosan)

eső ellen kaptam ... úgy néztem ki, mint egy orosz, de kölcsön sapkának ugye ne nézd a kinézetét...


A csodásan feldíszített városról is lőttem pár képet, de sajnos nem igazán adja vissza a valóságot:


csak picit fújt a szél... alig bírtam tartani a kamerát...















Ha valaki ebbe a boltba botlik Franciaországban, menjen be! Drága, de isteni finom, nyami!!

leopárd mintás karácsonyfa?? 









Szép napot mindenkinek!:)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése