That's London baby!

Nemsokára lesz egy részletesebb poszt is az eddig történtekkel - mert rengeteg minden történik itt - de úgy gondoltam előtte megosztok veletek néhány szösszenetet. Igazából ez a poszt akkor született meg a fejemben, amikor tegnap a parkban ücsörögtem, és élveztem a napsütést. Hihetetlen az a kultúrkavalkád, ami körbelengi ezt a helyet és remélem, hogy sikerült ebből valamennyit a monitoron keresztül közvetíteni nektek.

London már azelőtt az egyik kedvenc városomnak számított, hogy ideköltöztem, körülbelül 14 éves korom óta. Már az akkori rövid látogatásom alatt is elbűvölt, hogy ennyiféle ember képes együtt élni, viszonylag harmóniában. És bár az angolok elég távolságtartóak tudnak lenni, ha az ember az utcán sétál azért felfedezi, hogy ennek ellenére eléggé szabados a hangulat a városban. (Sőt: egyre inkább kezdek meggyőződni arról, hogy ez csak egy hatalmas sztereotípia)

Már most elég sokat dolgozom - bár kezdődik az iskola, ezért nemsokára több időm lesz - ezért ha szabad vagyok, azt igyekszem kihasználni. Mivel csak nemrég érkeztem szeretek bóklászni a környéken és nagyon tudok örülni a fejemnek, ha valamit felismerek.:D A városrész ahol lakom egyébként elég rendezett és család centrikus. Körülbelül 5 perc sétára a háztól van egy hatalmas park, ami ebédidőben tele van emberekkel. De nem ám csak a padokon ülnek mint nálunk otthon, ó nem. A fűből alig látni valamit, mert mindenki ott fekszik, ül, eszik, iszik amihez kedve van. Az emberek itt simán kifekszenek bikiniben és senkit nem érdekel, sőt teljesen természetes és elfogadott dolog. A nyakamat tenném rá, hogy ha Pesten, vagy bármelyik otthoni nagyváros parkjában csinálnám ezt, az emberek lefényképeznének és már fel is kerülnék "nézd már ezt a barmot" felirattal a világhálóra.

Emlékszem pár napja elmentünk a gyerekekkel a parkba, mivel szépen sütött a nap. Forgatom oldalra a fejem, hogy mindent jó alaposan megnézzek magamnak, amikor mit látok? Két csaj bikiniben a parkban tollasozik, mintha mi sem lenne ennél természetesebb. Én meg a kis magyar mentalitásommal teljesen ledöbbenve figyeltem őket, amíg tovább nem sétáltunk.:D De igazából miért olyan meghökkentő ez? Ha már adott egy óriási park miért ne lehetne kihasználni, pláne egy egyébként olyan zsúfolt városban mint London? Tegnap és tegnapelőtt már én is azzal töltöttem a délutánom, hogy kimentem egy könyvvel meg egy jó kis jeges kávéval (van a közelben egy Starbucks) és leheveredtem a fűre, miközben élveztem ahogy a nap simogatja a bőröm. Ha már Londonban vagy, tégy úgy mint a londoniak... Állítom ennél jobb feltöltődést nem is kívánhatnék. Bosszantó, hogy ma szakad az eső.

Egy újabb külön kis bekezdést érdemel itt a divat és az öltözködés. Na itt aztán a kis divatmacáktól kezdve a legslamposabb emberig mindent megtalálsz. Olyan kreálmányokban láttam már vonulni embereket, hogy az már egy saját tévéműsort is érdemelne. Éppen ma egy minimum hetven éves nénike kék cicanadrágban, hozzá illő csillogó felsőben és szintén színben ehhez passzoló turbánszerű fejfedővel, valamint méregzöld táskával a vállán teljes nyugalomban biciklizett el mellettünk. :D Kissé meghökkentem, de inkább feldobta a napom, mintsem hogy sértette volna a szememet. Itt senkit nem érdekel, mi van rajtad. Ha pizsamában indulnék neki a városnak, akkor sem szólna le senki, mert a nagy kavalkádban ki sem tűnnék vele a tömegből.:D Tehát itt bátran kísérletezhetsz mi is tetszik, és mi nem, senki nem fog beszólni, hogy bénán nézel ki. (Ma is sállal a fejemen közlekedtem, hogy annyira ne ázzak el...:D)

Egy másik számomra fontos tényező a kultúra. Vagy legalábbis a keveredésük. Rögtön a családban ahol lakom már keveredik a francia és az angol. De a környéken élők származása is elég sokszínű: Németország, Jamaica, Olaszország... Aki itt nem illeszkedik be, az szerintem sehol. Éppen ezért teljes nyugalommal sétálok az utcán, mert tudom, ha esetleg valaki megszólít, és nem értem amit mondd - bár elég jó angolos vagyok, de amennyi akcentus itt keveredik - akkor nem lenéz, magában elküldve egy melegebb égtáj felé, hanem megismétli a kérdést még egyszer. Ehhez kapcsolódva is van egyébként egy kis történetem.:D Tegnap kihasználva a szabad délelőttömet beugrottam a Bootsba (itteni drogéria), hogy vegyek néhány cuccot. A pénztárnál aztán annyit szerencsétlenkedtem az apróval, hogy inkább megkértem a pénztáros srácot, hogy segítsen már kikeresni az apróból amennyi kell, mert nemrég jöttem ide és még nem igazán barátkoztam össze az aprópénzzel (inkább nem akartam hergelni a mögöttem kígyózó sorban álló tömeget).:D Miközben teljesen aranyosan és megértően segített, megkérdezte tőlem, hogy honnan jöttem, én pedig válaszoltam. Erre érkezett a furcsa válasz: "Nem gondoltam volna, hogy magyar vagy, olyan átlagosnak tűnsz." Na ezt a mondatot azóta sem tudom, hogy sértésként, vagy bókként kéne-e kezelnem. De inkább próbálom az utóbbit kihallani belőle, és elkönyvelni úgy, mintha az angolomat dicsérte volna. :)

Hát röviden ennyi lenne, nemsokára úgyis sietnem kell a gyerekekért a suliba, és már amúgy is leszaladgáltam jó sok kilométert délelőtt az Oxford streeten. 2 hét sem lenne elég arra, hogy ott mindent körbejárjak...

Egyébként tegnap úgy döntöttem, hogy haladnom kell a korral és regisztráltam instagramra. Ha esetleg valakit érdekelnek a hétköznapjaim nyugodtan kukkantson rá a profilomra, szanny93 néven megtaláltok.:)

Ti a nyüzsgő nagyvárosokat vagy a kisebb településeket részesítitek előnyben? Esetleteg van kedvenc városotok?

Szép napot mindenkinek!:)